A lakásépítési program

Az új várospolitika fontos tényezője volt a főváros lakásépítő tevékenysége. Döntő mozzanatát ennek a főváros segélyezéséről szóló 1908. évi törvény jelentette. Különösen jelentős a fővárosi lakásreform szempontjából a jogszabály 12. §-a mely kimondta, hogy „mindazok a lakóházak, amelyeket a székesfőváros oly célból épít, hogy azokat saját költségének megfelelő bér mellett bérbe adja, mindaddig mentesek az állami adó alól, amíg a bérösszegek az önköltség mértéket tényleg meg nem haladják. Az önköltséget alkotják: a telekbér, az építési tőke törlesztése és kamata, az épület karbantartási és kezelési költségei.” Ez jelentős segítség volt, és ennek nyomán a főváros az építkezésekre 5 éves programot dolgozott ki. Ennek során szükségbarakkok, barakktermek, népszállók, népotthonok, kislakások, bérlakások, valamint iskolák és óvodák építésére került sor. Összességében a főváros végül 1909 és 1913 között 4816 kislakást épített, s 1911-ben további 2189 lakás építését indította meg. Ezt a tevékenységet egészíti ki a zsúfolt tömegszállások nyomorának enyhítésére a népszálló létesítése, az Angyalföld peremén kulturális és szociális központként szervezett V. kerületi népház megépítése, s a tervek családi kertbérletek biztosítására.

A Népszálló a főváros lakásviszonyainak egy olyan hiányosságát szerette volna megszüntetni, amellyel szemben a főváros egyéb lakásügyi intézményei aránylag kevés sikert mutattak fel: az ágyrajárást. Építése során az angol és a kontinentális népszállók tapasztalatainak eredményei érvényesültek, de a szálló építői több, a helyi viszonyoktól megkívánt módosítást eszközöltek az eredeti tervekhez képest. 396 rendes hálófülkén kívül olyan hálószobákról is gondoskodtak. Ezeket olyanok számára tartották fenn, akik a külön szállásért a rendes árnál többet is hajlandók voltak fizetni.
A Népház létrehozásánál az a gondolat volt az irányadó, hogy a főváros egyes kerületeiben elhelyezett közjótékonysági intézmények kerületenként egy épületben elhelyezve, egységes és áttekinthető vezetés alatt sikeresebben felelhetnének meg rendeltetésüknek. A háromemeletes épület a Vág utcában épült meg a főváros egyik üresen álló telkén. Legfontosabb része a foglakoztató műhely volt.
Mindezek mellett számos szociálpolitikai intézkedés született, bár többségük a világháború kitörésével a gyakorlatban már nem valósulhatott meg. (A képek forrása FSZEK BGY)